2009. szeptember 29., kedd

Reménytelenül is


Lassan elhamvad szívemben a tűz,lenyugszanak az álmok,
Megbékél a lelkem,s RÁD csak néha várok.
Nyugodtak az éjek,nem kereslek mellettem,
De akkor is ott élsz,ott,mélyen bennem.

Már nem kesergek utánad,Nem sütöm le szemem,
Ha Rád kérdeznek tőlem,nem dobban a szívem.
Bár itt élsz mélyen bennem,már nem remélek veled,
Akkor sem,ha a szívem,reménytelenül is szeret.

Nincsenek megjegyzések: