Mindent,mi fáj,bánt,messze hagyok,
Csak Te és én,együtt,mint régen,
S egyedül Érted dobban meggyötört szívem.
Sokszor elképzelem,boldog vagyok Veled,
Nem akarom elengedni soha többé kezed.
Veled lenni,csak ennyire vágyom,
Nem nagy,de elérhetetlen álom.
Olyan sokszor elképzelem,merre vagy,hol lehetsz,
Kit ölel át két karod,milyen boldog,kit szeretsz...
Nekem csak a tudat marad,hogy vagy,
S a képzelet,mi soha el nem hagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése