Szívem

Boldog mosolyoddal gondolatomban nyugvóra hajtom fejem,
Az utóbbi időben nem tudom mi van velem...
Tudom,hogy messze vagy,mégis illatodat érzem,
Idegen hangokban hangodat hallani vélem.

Idegen testben alakodat látom,
Hogy nyíljon az ajtóm,mindig azt várom...
De,ha jönnél,vajon mit mondanék neked?
Úgy járnék,mint most,kezem,gyomrom remeg.

Az utóbbi időben nem tudom mi van velem,
Tréfát űz velem a képzeletem.
Megcsal az orrom,a fülem,szemem,
Csak egy valami nem,az pedig a szívem.

Ő csak vár,számolja a perceket,
Csak mennek a nappalok,éjek,reggelek...
Csendes magányában a nevedet mormolja,
S álmait egymás után a földig rombolja.