Csend van,
Mégis ki nem mondott szavak dübörögnek bennem,
Miktől visszhangzik szívem és a lelkem...
Csend van,
Mégis visszanyelt könnyek csobogását hallom,
Mit nem nyom el mormogó hangom...
Csend van,
Mégis bennem maradt érzések sírása zeng fejemben,
Mint üresen tátongó hatalmas teremben.
Csend van,
Lehunyt szemem mögül a semmibe nézek,
S a magány kopott gitárján,hang nélkül zenélek.
2009. november 5., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése