Nem ontja melegét csendben kandallója.
Bezárva az ablakok,az ajtón is lakat,
Az idő újra kikezdi a támasztott falat.
Szobái üresek,pár emlék maradt benne,
Álmok és vágyak egy csokorba szedve
Pihennek az asztalon.lassan elhervadnak,
A szerelmes szavak,csendben visszhangoznak.
Körbe járom e házat,próbálok rendet rakni,
De minek,ha kit szeretnék,sosem fog itt lakni,
Hát bezárom az ajtót,s kulcsát messze dobom,
Te ki tudod nyitni,de én másnak sosem fogom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése