A szerelem talán az egyetlen,mi épít és rombol,
Mi gyengéden simogat,máskor pedig tombol.
A szerelem talán az egyetlen,mi életet ad,s vesz el,
Mi egyszer a föld alá tapos,máskor az egekig emel.
A szerelem talán az egyetlen,mi a legjobb,s a legrosszabb,
Mi lehet rövid életű is,de lehet a leghosszabb.
A szerelem az,mit áldunk és átkozunk,
Mitől félünk,s miről sokszor álmodunk.
A szerelem az,mi boldoggá tesz,és elkeserít,
Mitől teljesen elgyengülünk,de lelkünk erőt merít
Belőle,Mi rabbá tesz,és szabadon enged,
A legszebb dolog,mitől lelkünk a legtöbbet szenved.
2009. szeptember 20., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése