Küzdök,de felszinre jutni nem tudok mégse',
Az egyre távolodó fényt könnyes szemmel nézem,
Lassan összeroppanok,úgy érzem.
Az örvény csak húz,cibál engem,
Elfogyott az erőm,s tartalék nincs bennem,
Hideg van,sötét és fázom,
El akarom hinni,hogy mindez csak álom.
De keserű a felismerés,ez az Életem,
Alattam a hideg,sötét végtelen,
S én csak a gyorsan távolodó fényt nézem,
Elfogyott az erőm,s fogytán a reményem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése