Bármit mondok,bármit teszek,Szeretlek,
Fejemből,szívemből ki sosem verhetlek...
Része lettél életemnek,testemnek,
S most úgy érzem,elvesztelek.
Elvesztettem fényét szememnek,
Egyetlen vigaszát bánatos szívemnek.
Elvesztettem a szerelmem,a mindenem,
Elvesztettelek Téged,Életem.
Elvesztettem magamat,személyemet,
Találgatom kiben élek,ki is lehet?
Elvesztettelek,s ez annyira fáj,
Elvesztettelek,de szívem akkor is vár.
Álmaim Veled,talán már nem is lehetnek,
De még annyit:-Még mindig,ugyanúgy Szeretlek!-
2009. augusztus 30., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése