Napok múlnak el és éjek,
Szívemben ott vannak a képek,
Álmok és vágyak,amiket itt hagytál nekem.
Álmok és vágyak,ennyi az életem.
Napok múlnak el és jönnek,
Arcomat mossák keserű könnyek.
Mik egymás után csak csorognak arcomon,
S én egyre,csak Rólad álmodom.
Napok múlnak el és éjek,
Nem változik,mit Iránta érzek.
Nem tudtam,hogy így fáj az elmúlás,
De akkor is Ő kell,Ő és senki más.
2009. augusztus 30., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése