Egy dobozban bámulom a nevedet,
Ennél közelebb Hozzád,már soha sem lehetek.
Egy üvegen keresztül simogatom arcodat,
S a széllel küldöm hozzád a sóhajokat.
Egy virtuális világ,miben magaménak tudtalak,
Egy virtuális világ,s én abban hagytalak.
Te abban élsz,s ha az neked jó,
Már semmit sem ér,a kimondott szó.
Egy dobozban kereslek,csak ott voltál nekem,
Csak képekről csodálhatja mosolyodat szemem,
De a szívem,az itt fáj bennem Érted,
De egy virtuális világban,te ezt nem érzed.
Ott nem hallhatom szavad,csak láthatom,
De én mégis minden éjjel Veled álmodom,
Virtuális világ,s álom az Életem,
S csak üvegen keresztül érinthet két kezem.
2009. október 22., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése