2009. augusztus 23., vasárnap

Sóhajok


Mint üres teremben visszhangzik hangod fülemben,
Mint orkántól megbolygatott por kavarogsz szívemben.
Szeretlek Téged,ne kérdezd miért,nem tudom,
Bár a nap már fönt van,de még rólad álmodom.

Szememre nehéz súlyok ülnek,nem birok magammal,
Úgy érzem szilánkokra hullok,mint,kit kard szabdal,
Lassan lehunyom szemem,de veled alszom el,
Szeretlek Téged,tiszta szerelemmel.

Ahogy hozzád érek,azzal is szeretlek,
Nagyon boldog vagyok,ha Veled lehetek,
Ahogy csókollak,ahogy Rád nézek,
Ahogy csendben becézlek,
Ahogy álmodlak,ahogy látlak,
Ahogy porcikáim Rád vágynak,
Ahogy várok Rád,ahogy kereslek,
Mindig,mindenhol,mindenhogy SZERETLEK!

Nincsenek megjegyzések: